🍇Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele...🍇

Csemegeszőlő: a nyár és ősz királynője a gyümölcsök között

A szőlő az emberiség egyik legrégebbi és legkedveltebb gyümölcse. Magyarországon különösen nagy hagyománya van termesztésének, hiszen nemcsak bor készül belőle, hanem a friss fogyasztásra szánt csemegeszőlő is a hazai gyümölcsöskertek és piacok kedvence. Szezonja augusztustól egészen októberig tart, amikor a fürtök beérnek, és a boltok, piacok standjai színpompás választékkal telnek meg. De milyen fajtákat találhatunk Magyarországon, milyen értékes tápanyagokat rejt a gyümölcs, és hogyan használják fel a gasztronómiában idehaza és Európa más részein?

Magyarországon termesztett csemegeszőlő fajták

Hazánk éghajlata ideális a szőlő termesztésére, így számos csemegeszőlő fajta megtalálható nálunk:

Pölöskei muskotály: - Talán a legfinomabb hazai szőlőfajta, terméséből finom muskotályos ízű szőlőlé vagy akár bor is készíthető.

Csabagyöngye – Az egyik legkorábbi érésű fajta, július végén, augusztus elején szüretelik. Apró bogyói világossárgák, édesek, lédúsak. Gyermekek kedvence.

Saszla vagy Chasselas (Fehér chasselas, Piros chasselas) – Klasszikus európai fajta, gömbölyű szemekkel, enyhén muskotályos ízzel.

Afuz Ali – Nagy bogyójú, hengeres szőlő, ropogós hússal. Főként augusztus végén, szeptemberben jelenik meg a piacokon.

Kardinal – Nagyméretű, piros színű szőlő, látványos fürtökkel. Inkább a mediterrán országokban elterjedt, de hazánkban is termesztik.

Hamburgi muskotály – Az egyik legismertebb muskotályos fajta, intenzív illattal és ízzel, amely sokak kedvence.

Pannónia kincse – Nagy, sárgás bogyójú fajta, amely szeptemberben érik, ropogós és édes ízvilággal.

Itália szőlő – Aranysárga, erőteljesen muskotályos ízű fajta, ami októberben szüretelhető.

Ezek mellett még számos kisebb mennyiségben termesztett fajta is megjelenik a hazai piacokon, így mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelő szőlőt.

A szőlő tápanyagtartalma, vitaminjai és ásványi anyagai

A csemegeszőlő nemcsak finom, de rendkívül értékes is az egészség szempontjából.

Vitaminok: jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz, emellett B1-, B2-, B6-vitaminban is gazdag. A kék szőlők héjában megtalálható az E-vitamin és különféle antioxidánsok is.

Ásványi anyagok: magas káliumtartalma segíti a szív- és érrendszer működését, de kalcium, magnézium, vas és foszfor is megtalálható benne.

Antioxidánsok: különösen a kék és fekete szőlőkben található rezveratrol, amely hozzájárul a sejtek védelméhez, lassítja az öregedési folyamatokat, és csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.

Energiatartalom: magas természetes cukortartalma (glükóz, fruktóz) gyors energiaforrássá teszi. Sportolóknak, kimerült embereknek kifejezetten ajánlott.

Rost: segíti az emésztést, különösen a szőlő héja és magja.

Mikor érik, mikor szüretelik?

Magyarországon a csemegeszőlő szezonja általában július végétől október végéig tart. A korai fajták (pl. Csabagyöngye) már a nyár derekán piacra kerülnek, míg a késői érésű fajták, mint az Itália vagy az Afuz Ali, inkább szeptember-október hónapban szedhetők. A szüret időpontja nagyban függ az adott év időjárásától: a napos, meleg ősz kedvez a cukorfok növekedésének, ami az édesebb ízt adja.

Gasztronómiai felhasználás Magyarországon

A csemegeszőlőt leggyakrabban frissen fogyasztjuk, de sok más módon is felhasználják a magyar konyhában:

Gyümölcssaláták, desszertek – frissítő eleme lehet fagylaltoknak, süteményeknek, joghurtos pohárkrémeknek.

Szőlőlekvár, szőlődzsem – ritkább, de egyre népszerűbb házi finomság.

Szőlőlé és must – a szüret egyik kincse, amelyből bor is készülhet, de frissen fogyasztva is kedvelt.

Sós ételekhez – kacsa- vagy libasült mellé szószként, köretként is izgalmas választás.

Aszalt szőlő (mazsola) – hazánkban kevésbé jellemző a mazsola készítése, de számos édesség és péksütemény elengedhetetlen alapanyaga.

Gasztronómiai felhasználás Európában

Franciaország és Olaszország – itt a szőlőt gyakran sajtok mellé kínálják, illetve előételek részeként tálalják.

Spanyolország – szilveszterkor hagyomány, hogy éjfélkor 12 szem szőlőt fogyasztanak, minden harangütésre egyet, szerencsehozó babonaként.

Görögország és Törökország – a szőlőből különböző szirupokat, szőlőszörpöket, sőt szőlőlevélből dolmát (töltött szőlőlevél) is készítenek.

Németország és Ausztria – a friss szőlőt gyakran használják rétesekben, süteményekben, vagy must formájában fogyasztják az őszi fesztiválokon.

Érdekességek a csemegeszőlőről

A szőlőtermesztés több mint 6000 éves múltra tekint vissza, eredetileg a Kaukázus és Mezopotámia vidékéről terjedt el.

Az ókori görögök és rómaiak a szőlőt nemcsak ételként, hanem isteni ajándékként tisztelték, Dionüszosz és Bacchus kultusza szorosan kapcsolódott hozzá.

A kék szőlő héjából készült kivonatokat ma is kutatják, mert erőteljes antioxidáns-hatásuk miatt az egyik leghasznosabb szívvédő gyümölcsnek tartják.

Összegzés

A csemegeszőlő igazi kincs a nyár végén és az ősz elején. Sokféle fajtájával, gazdag vitamin- és ásványianyag-tartalmával, valamint sokoldalú felhasználási lehetőségeivel méltán tartozik a legkedveltebb gyümölcsök közé Magyarországon és egész Európában. Legyen szó friss fogyasztásról, desszertek díszítéséről, sós ételek különlegessé tételéről vagy akár mazsoláról, a szőlő mindig mosolyt csal az asztal körül ülők arcára.