🪿 "Ki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik!"

🍷 Márton-nap – Libák, újbor és a bőség ünnepe

A november 11-én tartott Márton-nap az egyik legősibb, legszínesebb őszi ünnepünk, amelyhez egyszerre kötődnek vallási, néphagyományos és gasztronómiai elemek. A libasültek, az újbor és a mulatságok ideje ez – de kevesen tudják, ki is volt valójában Szent Márton, és miért éppen libával ünnepeljük az ő napját.

🕊 Ki volt Szent Márton?

Szent Márton a 4. században élt, Pannónia területén, Savariában (a mai Szombathelyen) született Kr. u. 316 körül. A római birodalomban katonaként szolgált, de fiatalon már híres volt jószívűségéről és könyörületéről. A legismertebb történet szerint egy hideg téli napon egy didergő koldusnak adta fél katonaköpenyét, hogy megvédje a hidegtől. Később, álmában Jézust látta a koldus képében – ez az élmény fordította őt a keresztény hit felé.

Leszerelt, megkeresztelkedett, majd később Tours püspöke lett Franciaországban. A legenda szerint azonban szerénységében elbújt a püspöki kinevezés elől – mégpedig egy libaólban. A libák gágogása árulta el rejtekhelyét, így végül püspök lett belőle. Innen ered a libához fűződő szoros kapcsolata, és ezért fogyasztunk libát Márton-napon.

Szent Márton a szegények, katonák és utazók védőszentje lett, és tisztelete egész Európában elterjedt. Magyarországon különösen nagy becsben tartják, hiszen ő volt az egyetlen szent, aki hazánk földjén született.

🍂 Mit ünneplünk Márton-napon?

Márton-nap a mezőgazdasági év lezárásának és a téli időszak kezdetének hagyományos ünnepe volt. Az őszi betakarítás végeztével az emberek hálát adtak a termésért, és nagy lakomákat rendeztek, hogy „jóllakva” kezdhessék a hosszú telet.

A keresztény hagyományban ez a nap egyben Szent Márton ünnepe, a népi kultúrában pedig a bőség, a hála és a jó szerencse napja. Azt tartották:

„Aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik.”

Sőt, a hiedelem szerint a liba csontjából jósoltak is: ha fehér és fényes volt a mellcsont, enyhe télre számítottak, ha sötét, akkor kemény hidegre.

🪿 Miért pont libát eszünk?

A liba nemcsak Szent Márton legendájában kapott szerepet, hanem praktikus okokból is az ünnepi asztal része lett. A liba ekkorra – november elejére – már meghízott, így tökéletes volt a vágásra. Az őszi libasütés tehát mezőgazdasági és vallási hagyomány egyszerre.

A klasszikus magyar Márton-napi fogások közé tartozik:

Sült libacomb lilakáposztával

Libamáj

Ludaskása

Libaleves vagy libaragu leves

Libatepertő

Libazúza

Ezek a fogások a bőséget, a jólétet és az egészséget szimbolizálják.

🍷 Az újbor ünnepe

Márton-nap nemcsak a libákról, hanem az új borról is szól. A borkészítők ekkorra fejezték be a szüretet és a must erjedését, így november közepére megszületett az újbor. Innen ered a mondás:

„Márton-napján kóstold meg az új bort, hogy egész évben jókedvű legyél!”

A Márton-napi bor kóstolása egyfajta minőségellenőrzés is volt: ha az újbor ízlett, jó termést és jó bortermő évet jósoltak a következő évre.

Napjainkban is sok borvidék – például Villány, Eger, Tokaj vagy Sopron – Márton-napi borfesztiválokat rendez, ahol az újbor mellé libás fogások és zenés programok várják a látogatókat.

🎭 Márton-napi népszokások Magyarországon

A magyar néphagyományban Márton-naphoz számos jóslás, mondás és szokás kötődik:

Időjárás-jóslás: „Ha Márton fehér lovon jön (azaz havazik), karácsonyra sáron járunk.”

Liba csontjából jóslás: a mellcsont színe alapján következtettek a télre.

Liba- és bortisztelet: templomokban is megáldották az új bort.

Márton-napi lakomák: falusi vendégségek, bálok, táncos mulatságok zárták az őszi munkákat.

Sok helyen Márton-napi vásárokat is tartottak, ahol libát, bort, mézet és kézműves termékeket árultak.

🌍 Márton-nap a nagyvilágban

Európa-szerte különböző formában, de hasonló tartalommal ünneplik Szent Márton napját.

Franciaországban, Tours városában hatalmas körmenetet és borünnepet rendeznek, hiszen itt volt Márton püspöki székhelye.

Németországban (Sankt Martinfest) a gyerekek lámpás felvonulásokat tartanak, énekelnek, és ők is libát esznek („Martinsgans”).

Ausztriában a Márton-nap a borászatok ünnepe, sok helyen pincejárásokat, kóstolókat szerveznek.

Lengyelországban (Poznań környékén) hagyomány a „Márton-napi kifli” – édes mákos töltelékkel.

Hollandiában gyertyás, lámpás felvonulásokkal és adományozással emlékeznek Szent Mártonra, mint a jótékonyság szentjére.

💫 Márton-nap üzenete

Márton-nap ma már nemcsak vallási vagy népi hagyomány, hanem egyfajta életérzés is:
a bőség, az adakozás, a jókedv és a közösségi együttlét ideje.

Ahogy Szent Márton is a megosztás és jóság szimbóluma, úgy ez a nap is emlékeztet minket arra, hogy az év végéhez közeledve érdemes megállni, hálát adni, és együtt ünnepelni mindazt, amit a természet adott.

🪿 Összegzés

A Márton-nap az egyik legízletesebb, legmelegebb hangulatú őszi ünnepünk.
Összeköti a múltat a jelennel:

tiszteletet ad Szent Mártonnak,

ünnepli az őszi bőséget és a borászok munkáját,

és lehetőséget ad arra, hogy egy jó falat libasült és egy pohár újbor mellett együtt legyünk.

Ahogy a régi mondás tartja:

„Aki Márton-napon libát eszik és újbort iszik, annak egész évben bősége lesz.”