Szent Márton napja

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

Márton napja eredetileg Szent Márton püspök emlékünnepe, aki a 4. században élt. A legenda szerint Márton egy hideg téli napon egy vágóhídon találkozott egy mezítelen és fázó koldussal. Ahelyett, hogy pénzt adott volna neki, Márton lehúzta a saját köpenyét, és megosztotta vele. Ez a cselekedetével nagylelkűségét és emberszeretetét fejezte ki.

Ennek az eseménynek az emlékére Márton napján számos népszokás alakult ki. A legismertebb ezek közül a libalakoma, amikor is libahúst fogyasztanak. Ez a hagyomány eredetileg a középkorba nyúlik vissza, amikor a jobb gazdagságban élő közösségek engedhették meg maguknak a libás lakomát, amely a nemesi osztály jelképévé vált.

Márton napja az év során az utolsó ünnepnap a karácsony előtti 40 napos böjt megkezdése előtt. Ezen a napon hagyományosan lakomákat, bálokat és vásárokat rendeztek. A cél az volt, hogy bőségesen egyenek és igyanak, hogy az elkövetkező évben is legyen mit fogyasztani. Ezt a nagy evés-ivást elősegítette az is, hogy hiedelem szerint ezen a napon nem volt szabad takarítani, mosni vagy szárítani, mivel azt tartották, hogy ez a jószágok pusztulását hozza.

Márton napján, novemberben már szokás volt a liba levágása, ezért az ünnepi ételek rendszerint libahúsból készültek. Ilyenek például a libaleves, a libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Ezt a libaételt a hagyomány szerint mindenki meg kellett, hogy egye, mivel egy rímelő mondás szerint: "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik".

Márton napi receptekért klikk ide: https://cookpad.com/hu/kereses/márton nap

Ezenkívül szokás volt a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldeni a papnak is, ami eredetét adja a "püspökfalat" kifejezésnek. Ez a gestus a hódolatot és tiszteletet fejezte ki a pap felé és a hagyomány szerint szerencsét hozott.

Összességében Márton napja egy olyan ünnep volt, amikor az emberek kijárták magukat és bőségesen étkeztek, hogy felkészüljenek a közelgő böjtre. A libaétel és a hagyományos népszokások közvetítették az ünnep gazdagságát és közösségi jellegét.

A Márton napi ételhagyományok közé tartozik a libaleves, amelyet gyakran készítenek liba combból vagy liba májból, és gazdag zöldségekkel, fűszerekkel és levesbetéttel főznek. A másik népszerű fogás a libasült, amelyet a hús ropogósra sütnek, és általában káposztasalátával és burgonyával tálalnak.

Ezenkívül Márton napja az újbor ünnepe is. Az újbor a szőlőszüret után előállított friss borkülönlegesség, amelynek íze és illata még érlelésre szorul. Sok vidéken Márton napján tartanak újbor kóstolókat, amikor az emberek megkóstolják az új évjárat borát és megünneplik az új termés elérkezését.

Ezek a hagyományok és népszokások tükrözik Márton napjának gazdagságát és közösségi jellegét, miközben megemlékezünk Szent Márton nagylelkűségéről és az ő példájáról.